A demográfiai növekedés, különösen Ázsiában, többféle, nehezen megoldható következményekkel társult: az élelmiszer, az ivóvíz, az energia iránti igény és napi szükséglet volumene elképesztő. A Föld lakosságának több mint egyharmada két, szomszédos országban, Kínában és Indiában él, kb. 2,5 milliárd ember, akik nagy része szegénységben vegetál, sőt néhol éhezik, de ugyanakkor százmilliók igénylik azt az életmódot, amelyet a fejlett nyugati országok polgárai élveznek.

Vannak olyan áruk, amikből nem nehéz kielégíteni még a tömegigényeket sem: ruházat, bútorok, mobiltelefonok, televíziók, rádiók – viszont a motorizáció már nagyon komoly gondot jelent. Nem elég gépkocsikat gyártani, ha kevés az üzemanyag és az aszfaltozott út – e három kritériumot egyszerre teljesíteni, vagy egyensúlyban tartani eddig még sehol sem sikerült. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy a jobb életmód iránti elvárások már most is csúcson tartják a kőolaj kitermelését, és az egyre nagyobb kereslet a piac törvényei szerint egyre nagyobb árakat generál.

Kérdés, meddig lehet fokozni, vagy egyáltalán szinten tartani a termelést, s hogy ki tudja majd finanszírozni az egyre nagyobb mélységekbe merészkedő tengeri, óceáni fúrótornyok és csőhálózatok költségeit.

E borúlátó bevezető után érdemes felidézni a kőolaj karrierjének egy igen furcsa, alig hihető, néhány évtizedes epizódját.

Igazából az idén ünnepli 150 éves évfordulóját az olajbányászat, bár az első kút 1859 nyarán fúrta be magát a történelembe és egy földalatti olajtócsába. Kellett egy év ahhoz, hogy a szálkás deszkákból tákolt építmény és maga a technológia ipari létesítménnyé alakuljon. Aztán dőlt az olaj, és ebből a legfontosabb, legkeresettebb termék: a petróleum. Mécsesek és gyertyák helyett elterjedt fényforrás lett, és persze a profit játékszere: a Standard Oil Kínában sokmillió apró lámpát adott ajándékba a petróleumvásárlóknak.

1900-ig a kőolaj-lepárlás minden üzemben olyan volt, mint az orosz rulett, mivel az elsőként megjelenő benzinnel – és a rendkívül robbanásveszélyes benzingőzzel nem tudtak mit kezdeni. A felesleges és félelmetes benzint folyókba és egyéb vizekbe öntötték!

1900 után felcserélődtek a szereplők. A gáz és a villanyvilágítás elterjedése háttérbe szorította a petróleumot, a benzin pedig keresett hajtóanyaga lett a motoroknak, majd Dieselnek köszönhetően nemsokára a gázolaj is.

E történet tanulsága, hogy akár napjainkban is a szemétben landolhatnak olyan anyagok, melyek hasznosságát még nem fedezte fel az emberiség, nincs meg az a tudás, találmány, ami értékelné és kiaknázná a bennük rejlő lehetőséget vagy energiát.

Nem csak a kőolajjal jártunk így.

Dr. Egely György: Vízautók… Antigravitáció… c. könyvében találtam egy hasonló esetet.

Julius Edgar Lilienfeld fizikusként kapta meg 1905-ben egyetemi doktori fokozatát, majd a Lipcsei Egyetemre került, ahol a röntgencsövekkel kapcsolatos kísérleteiből számos felfedezést, újdonságot szabadalmaztatott. 1916-ban professzorrá nevezték ki, és a háborús ínség közepette új laboratóriumot is kapott. Amikor Németországban terjedni kezdett az antiszemitizmus, az Egyesült Államokban telepedett le, és diódákkal kapcsolatos, téremissziós kísérletekbe kezdett.

1926-ban először a téremissziós tranzisztort szabadalmaztatta, majd jött a MOSFET tranzisztor (Metal-Oxid Semiconductor – Field Emmission Transistor) sőt harmadik szabadalma egy olyan tranzisztort ír le, mely a Schottky-hatást használja.

A Lilienfeld által kikísérletezett tranzisztorok anyaga még nem a ma ismert szilicium vagy germánium alapú félvezetők voltak, hanem réz-oxid és réz-szulfid, az elveket és az elnevezéseket azonban ma is így ismerjük és alkalmazzuk!

Sajnos, Lilienfeld nem egy nagy, neves cég vagy laboratórium munkatársa volt, így a tranzisztor szabadalmai nem forradalmasították az elektronikát.

Megelőzte a korát, felesleges volt, mint a benzin, hiszen a vákumos egyenirányító és erősítő csöveket milliószámra ontották a gyárak, ekkor élték fénykorukat a rádió elterjedésével, és a kezdődő televíziós kutatásokkal.

A tranzisztor történetének érdekessége, hogy 1930-ban egy amerikai mérnök, 1934-ben egy német úr is feltalálja, de szintén érdektelenségbe fullad minden publikáció, senkit sem érdekel.

20 év múlva, 1946-ban már megmutatkoztak a csöves megoldás hátulütői. Az első számítógép, az ENIAC több hőt termelt, mint egy kályha, javítása és üzemeltetése bonyolult feladatok elé állította a tudósokat, technikusokat.

Eljött az ideje annak, hogy a már két évtizede ismert „kézi diódát”, (lásd: detektoros rádiók) a tűkristályos módszert, kicsiben és továbbfejlesztve a tranzisztorig is eljusson a tudomány.

Enélkül ma nem lenne számítógép sem.

Lehet hasonló példákat találni a fémek világában is.

Ha időrendben haladunk, elsőként talán az uránt érdemes megemlíteni, mely fém alakjában teljesen haszontalan és használhatatlan anyagnak bizonyult. Igaz, hogy az elem 1789-ben történt felfedezése óta is eltelt néhány év, mire 1841-ben sikerült magát a fémet előállítani, de így is még 101 év kellett ahhoz, hogy 1942-ben az első atommáglya működni kezdhessen.

Voltak persze közbenső stációk, elsőként Mengyelejev látnoki sejtelmei, ő volt az, aki a 120-as atomsúlyúnak tartott elemet 240-re javítva, helyére tette a periódusos rendszerben, és megjósolta, hogy e szokatlanul magas atomsúly még tartogat meglepetéseket.

Ezután jött Becquerel, aki felfedezte az uránsók radioaktív sugárzását, majd a Curie házaspár, akik e sugárzás kutatása közben fedezték fel a rádiumot. További neves fizikusok és kutatók egyengették apránként az urán útját, újfajta kísérletek, felfedezések, és kitartó munka után adta meg magát, feltárva a benne rejlő hatalmas energiát.

Hasonló, de kevésbé látványos életutat járt be a legkönnyebb fém, a lítium is. 1817-ben fedezték fel, de csak 1855-ben sikerült fém formájában is megismerni, igaz, csak rövid időre, mert sem a vizet, sem a levegőt nem tűri, sőt, még a petróleumot sem bírja, amiben a nátrium még eltartható. Ha nagyon kell valamihez fém formájában, paraffinba kell dugni, hogy a levegőt kizárjuk. Érdekes és értékes tulajdonságait csak az 1900-as évek elején kezdték felfedezni, addig csak lábköszvény ellen használták… Első, nagyobb mértékű ipari hasznosításakor ötvözőanyag lett az ón mellett, aztán más fémekkel is összeházasították. Sói zománcok, festékek és jelzőrakéták, tűzijátékok alapanyaga, szerves vegyületei a legjobb kenőanyagok, szerepe lett az üveggyártásban, és még számtalan alkalmazása van.

Mindezek ellenére a lítium világméretű, tömeges felhasználása az 1990-es években kezdődött. Kellett hozzá egy másik találmány, a mobiltelefon, aminek méret és súlycsökkentéséhez az akkumulátor nagysága és alkotórészeinek cseréje adta meg a lehetőségeket. Ma már minden mobiltelefonban, de sok másfajta használati tárgyban is litium-ion akkumulátorok tárolják az elektromos energiát.

A felsorolt példák nem egyedülállóak, lehetne talán más anyagról is írni, én szándékosan a legkönnyebb és a legnehezebb fémet választottam. Laikusként ajánlanám a kutatók figyelmébe az alumíniumot és a higanyt.

Idősebb Plinius ókori történetíró szerint mintegy kétezer éve egy alattvaló kért kihallgatást Tiberius császártól, és ajándékba vitt neki egy ezüstfényű, de igen könnyű csészét, melyet állítása szerint agyagból lehet előállítani. A császár, féltve az ezüstérméken alapuló birodalmi pénzforgalmat, megijedt az olcsó fémtől, a feltalálót kivégeztette, a csészét porrá zúzták. Eddig a történet, melyet sokáig megmosolyogtak, aztán az 1970-es években megfagyott a mosoly: egy, a III. évszázadban elhunyt kínai hadvezér síremlékének fémdíszítését vizsgálták színképelemzéssel. Az ötvözet 85% alumíniumot tartalmaz. Annyira meglepő volt ez az adat, hogy az eljárást többször is megismételték, és a mai napig nincs rá magyarázat, hogyan lehetett a fémet a ma ismert egyetlen módszer, az elektrolízis nélkül előállítani. Talán valamelyik ősi kéziratban lehetne erre utaló leírást találni, ha céltudatosan keresné valaki.

A higany nem csak azért érdekes, mert az egyetlen folyékony fém, hanem főleg azért, mert nincs igazán kihasználva a mindennapi életben, valahogy kilóg a hasznosított fémek sorából. Ráadásul, mérgező mivolta most már kitiltotta a lázmérőkből, hőmérőkből is, ipari felhasználása sem sokrétű. Kell, hogy legyen valami titka ennek a fémnek is, csak még nem jöttünk rá, miként lehetne hasznosítani. &Oacutekori indiai eposzok a higanyt üzemanyagként említik, állítólag ezzel repültek a vimanáknak nevezett szerkezetek. Ezt is megmosolyogják a tudósok, mint afféle mesét, annak ellenére, hogy közvetett bizonyítékai vannak repülő szerkezeteknek: az ún. Piri-Reis térképek, melyek csak magasból, légi megfigyeléssel jöhettek létre.

Sorolhatnék még több, kevésbé hasznosított elemet, ha alaposabban áttanulmányozzuk a periódusos rendszert, kiderül, hogy néhány elemnél az anyag meglétén és fizikai, kémiai adatain kívül szinte semmit sem tudunk róla, főleg azt nem, hogy mire lehetne használni. Minden elképzelést, fantazmagóriát és lehetőséget meg kell vizsgálni, mert a Föld energiakészlete vészesen fogy.

Rá kellene jönni, hogy a korlátlanul, ingyen érkező napsugárzás, kozmikus sugárzás hogyan hasznosítható az emberiség számára praktikusan, a hétköznapi élet szintjén.

Sajnos, a tudományos világ ma két véglet körül mozog: egyrészt a nap energiáját akarja kicsiben utánozni, termonukleáris kísérletekkel, másrészt az atomok legapróbb építőköveit kutatja, gigantikus gyorsító-berendezésekkel. Nem lenne ez nagy baj, ha nem kerülne iszonyatos összegekbe, ami miatt kevésbé marad pénz, energia, tudós és kutató olyan területekre, amelyek talán több hasznot jelentenének az emberiségnek.

Az elmúlt száz évben nagyon sokat profitáltunk a körülöttünk élő növények, állatok egyes tulajdonságainak utánzásával, felhasználásával. Ezt az irányt kéne folytatni, megépíteni egy mesterséges klorofillt, ami fotoszintézissel termel energiát, vagy alaposan megvizsgálni a tudósok által tagadott hidegfúziót. Ehhez nem kell kilométeres alagutakat építeni, mindössze azt kéne néhány laboratóriumban megfejteni, hogy a körülöttünk kapirgáló csirkék mészmentes táplálkozás mellett hogyan képesek tojáshéjat előállítani.

A természet, a növény és állatvilág nem csak gyógyszer és ennivaló, hanem egyfajta kódolt útmutató, s ha minden titkát megfejtenénk, az életünk is könnyebb lenne.

2010. 05. 20.

Ötvös J. Attila

Forrás: egely.hu

Köszöntöm a stúdióban Endrődi Lászlót, az USA-ban élő gyógyító és kutató nutrition szakorvost, és Dr. Ugrai Tamás belgyógyász - háziorvos szakorvost. Másik szerepkörében, mint érintett szülőt. Nézzük akkor, hogy mi a helyzet ezen a téren. Van-e szoros, ok-okozati összefüggés?

Dr. Endrődi László: Igen, van. Maga a védőoltások tartalmaznak higanyt. Ez a higany tudja károsítani, és károsítja, roncsolja az immunrendszert. Ez tulajdonképpen kisiklatása az immunrendszernek.

Riporter: Ez a gyakorlatban hogy jön vissza? Tehát, amikor találkoznak egy autisztikus gyerekkel, akkor mit kezdenek el vizsgálni?

Dr. Ugrai Tamás: Az autista gyermek egészen másképpen viselkedik, mint egy normál gyermek. A fejlődés szabályosan úgy indul, mint a többi gyermeknél. 15 hónapos korban lehet észrevenni a változást. A változás a beszédfejlődés megtorpanása, a szemkontaktus elvesztése, éjszakát nem alussza végig, átlagosan hajnal 2 és 6 óra között fent van. Társas kapcsolatot nem alakít ki, hiperaktívvá válik és még sorolhatnám a tüneteket.

Riporter: De az orvosnak egy későbbi állapotról lehet-e azt mondani, hogy mivel ez a gyerek egy évvel ezelőtt kapott valamit, ez attól van?

Dr.Endrődi: Igen! Tulajdonképpen ez úgy alakul ki, hogy maga a védőoltás csak rásegít, mert már előtte megvannak a különböző problémák a gyereknél, hogy kialakuljanak az autisztikus tünetek. Már ott vannak a lábgyökerekben. Tehát már felfedezhető, a védőoltás tulajdonképpen csak rásegít.

Riporter: Értem.

Dr.Endrődi: Olyan, mint olaj a tűzre.

Riporter: És azt tegyük hozzá, hogy sajnos egyre több a gyenge immunrendszerű gyermek. Ilyen értelemben egy rejtett, meglévő problémát, ami lehetséges, hogy nem jönne ki, kihozza a védőoltás.

Dr. Ugrai: Tulajdonképpen nem csak a védőoltásokra kell gondolnunk. A védőoltásoknak megvan az immunrendszer érését befolyásoló hatásuk. Hanem az immunrendszer kóros kialakulási fázisai már a magzati korban elkezdődnek. Ugyanis a rengeteg szerves kemikália, amivel el van árasztva az országunk, ugye gyenge minőségű ételeket vásárolunk és eszünk, nagyon kevés a magyar. Az anyai szervezet felszívja a kemikáliákat, ami a véráramba kerül és átjut a méhlepényen. A magzat egy ilyen kemikáliás környezetben fejlődik. A kemikáliák immunológiai értelemben külső antigének, ezáltal gátolják a kisbaba immunrendszerének a megfelelő ütemű fejlődését, differenciálódását. Ha születéskor az újszülött immunrendszere, mondjuk még csak 7-7,5 hónapos érettségű, rá kellene várni két hónapot, és onnantól kellene számítani a védőoltások beadási időpontjait. Vagyis lehetséges, hogy a kisbaba csupán 7 hónapos immunérettséggel születik a 9 hónapos terhesség végén. Tehát a védőoltásokat hamarabb kapja! Az immunrendszere gyengébb, fejletlenebb még ekkor.

Riporter: Nézzük az egészségügyi gyakorlatot. Amerikában mit tesznek a probléma kezelésére?

Dr. Endrődi: Az Egyesült Államokban sok pénzt, évi 100 millió dollárt fordítanak autizmus kutatásra.

Riporter: Ott más az összetétele a védőoltásoknak?

Dr. Endrődi: Most már nem, most már az egész világon a védőoltások összetétele egyforma.

Dr. Ugrai: Higanymentesek.

Dr. Endrődi: Így igaz, higanymentesek.

Riporter: Tehát már Magyarországon sincsen forgalomban higanytartalmú oltás.

Dr. Ugrai: 2005. március 03-án mi mondtuk be ketten az RTL Klubon keresztül, és mi vonattuk ki a higanytartalmú oltásokat, szülői segítséggel természetesen.

Dr. Endrődi: Ezeknél a gyerekeknél még vannak más kóros tényezők is. Ugye azt mondjuk, hogy az autisztikus gyermekek a saját világukban élnek. Ez azért van, mert a szervezetük morfiumot, illetve ópiátokat termel. Egy vizelet vizsgálatból nagyon egyszerűen ki is lehet mutatni ezt.

Riporter: Az a lényeg, hogy a szervezetük saját magát kábítja?

Dr. Endrődi: Így van. Saját magát, ez így igaz.

Dr. Ugrai: Folyamatosan termelődnek a gabonafehérjéből, gluténből és a tejfehérjéből, kezeinből.

Riporter: Ez egy vizeletvizsgálati papír?

Dr. Ugrai: Igen. A párizsi labor eredményekben látszik 4 gluteomorfin és 5 kazeomorfin frakció, amit az ottani labor bemért a magyar gyerekeknél. Kivétel nélkül minden autista gyermekben gluteo- és kazeomorfin van, főleg kazeomorfin, ami folyamatosan kábítja őket. De nem ilyen 2-3-szoros, hanem 80-szoros dózisokat mértek be!

Riporter: Ezek voltak a szakmai részletek, amihez már én sem értek egy büdös hangot sem. És a nézőktől sem várom el, hogy értsenek hozzá. Mi a megoldás? Hallottuk, azt mondta, hogy 2005. márciusáig, vagy májusáig, még kapták a gyerekek ezeket az oltásokat. Most mit lehet tenni?

Dr. Ugrai: 2005. március 03-áig kapták, pontosabban tulajdonképpen a bevonás 2006. december 31-én történt meg. Úgy fogalmazott akkor a Tisztiorvosi Szolgálat, hogy december 31-ig van még miből oltani. Így 2006. január 1-től ……

Riporter: Tiszták a gyerekek, úgymond.

Dr. Ugrai: Tiszták a gyerekek….

Riporter: Régebben büntették a szülőket, ha nem oltatták be a gyereküket. Megoldás, ha nem oltatják, vagy megoldás, ha később oltatják emiatt?

Dr. Endrődi: Mind a kettő.

Dr. Ugrai: Később! A japánok például – ezt elmondtam az országos ÁNTSZ vezetésnek is – két éves kor alatt nem oltanak. Pontosan azért, mert ott tudják, hogy az immunrendszer ekkor még nem eléggé érett, így az oltási antigének megzavarhatják, kóros irányba terelhetik a fejlődését.

Dr. Endrődi: Felállítottam négy pontban, hogyan lehet ezeket a gyerekeket kihozni az autizmusból.

Riporter: Tessék gyorsan ezt felsorolni!

Dr. Endrődi: A keláció, a diéta, a táplálékkiegészítők, és a pedagógiai fejlesztés. Ezzel a négy összetétellel ki lehet hozni ezeket a gyerekeket az autizmusból. de nem mindegyiket. Egy részüket lehet csak kihozni.

Riporter: A 60.000 az egy borzasztó nagy szám. Én remélem, hogy 10.000-es lesz azok száma, akiket ezzel a módszerrel ki lehet hozni.

Dr. Ugrai: Ez tüneti kezelés. Van oki kezelés is, az immunrendszer rendbetétele, amit a világon sok helyen végeznek nagyon jó eredménnyel. De ez az immunológiai összefüggés Magyarországon még nem ismert.

Riporter: Köszönöm szépen a beszélgetést, remélem, hogy tettünk annak érdekében, hogy ismert legyen.

Ez az interjú 2007. november 6-án reggel 7 órakor készült, élő adás volt a Duna televízióban.

Egyikünk sem tudta mit fognak kérdezni, és hogy mennyi idő áll a rendelkezésünkre.

Kedves szülők!

Védőoltások – amiket nem reklámoznak

Folytatás a következő oldalon:

2. Oldal

„A félelem és a megfélemlítés hatékony fegyverek. A lelki kínzás fegyverei, és azért vetik be őket a szülők ellen, hogy alávessék csecsemőiket e barbár, tudománytalan és teljesen felesleges műveletnek… A szülőknek tehát fontos, sőt életbevágó tanulmányozniuk az oltások problémáját… A fejlett országokban az egészségügyi rendszer diktatórikussá és nagyon átpolitizálttá vált. Hiányzik belőle a gyógyítás filozófiája és az emberi test élettanának valódi ismerete. Alig több, mint egy nagy üzlet, amely kötelezővé teszi az eljárásait és rákényszeríti az emberekre a gyógyszereit … törvényekkel.” (Dr. Viera Scheibner)

A legtöbb nyugati országban nincsenek kötelező oltások. Létezik egy ajánlott oltási rend, de a szülők döntik el, hogy milyen oltásokat adatnak be a gyermekeiknek, és mikor. Más országokban csak úgy mehetnek iskolába a gyermekek, ha megkapnak előtte bizonyos oltásokat.

Ajánlom, hogy tegyék fel a következő kérdéseket a gyermekorvosotoknak:

-Miért van az hogy az EU-ban csak néhány országban vannak kötelező védőoltások?

-Miért van Ausztriában betiltva a BCG védőoltás? Mi derülhetett ott ki?

-Miért tartalmaznak formaldehidet és alumínium oxidot a védőoltások? (Úgy tudom, 2005 óta a higanyt nem használják, helyette itt az alumínium, ami rajta van az papíron, amit az oltás mellé adtak)

2005-ig miért alkalmaztak higanyt az oltásokban?

-Miért nem tájékoztatják a szülőket az oltások kémiai összetételéről, illetve azok pontos mennyiségéről?

-Statisztikai adatok alapján kimutatható, hogy szinte az összes fertőző járvány magától a nulla szintre csökkent, köszönve a higiéniai, és a szociális   feltételek  javulásának a védőoltások bevezetése előtt. Miért ragaszkodnak mégis annyira a védőoltások kötelező beadásához?

-Orvosi tanulmányaik során az orvosok tanulják, hogy a csecsemő  immunrendszere két éves koráig kifejleszti a saját védekező mechanizmusát, a   különböző fertőzések, kórokozók ellen. Miért nem veszik figyelembe a tanultakat, s bolygatják meg a természetes immunrendszer kialakulását szúrt allergénnel?

-Az immunizálást miért nem lehet nyálkahártyán (pl:szájon át) keresztül végezni? Hiszen minden minket támadó bacilusok ezen keresztül jut be a szervezetünkbe. Nem lenne injekció és a csecsemő természetes védelmi rendszere igénybe lenne véve „a segédanyagokkal” szemben.

Nekem sajnos nem tudott a gyermekorvosunk válaszolni ezekre a kérdésekre, holott az esküje kötelezné őt, hogy utána mennyen ezeknek a dolgoknak.

Még néhány személyes tapasztalat a közvetlen környezetemből.

1. Ez még a H1N1-hez kapcsolódik. Ugye emlékszünk még milyen pánikot generáltak országunkban, mondva hogy mekkora világjárvány van úton. Már a történet ott tartott, hogy le akarták oltani az egész országot, erre felhívtam a lengyel rokonokat és megkérdeztem, hogy nálatok mi a helyzet h1n1 ügyben? —válasz: őőő halottunk róla hogy létezik ez a vírus, de semmi különös nincs itt vele kapcsolatban… — Amikor mondtam, hogy itt meg le akarják oltani az egész országot erre jött a válasz: hogy ne legyek már ilyen paranoid.

2. Másik: Ismerősi körünkben egy gyermek megkapta a rózsahimlő elleni védőoltást és utána elkapta ami ellen állítólag véd.

3. Németországban az összes oltásokkal végzett tudományos kísérletet letitkosították. Tudjátok, ilyen ez a demokrácia. Ha a társadalom ellen cselekszik valamilyen pénzügyi közösség, akkor azt nyilvánosságra hozzák. Ellenben ha valami jót cselekszenek az emberekért, azt letitkosítják 100 évre.

4 . Csecsemőhalandóság: a statisztika azt mutatja, hogy a legtöbb bölcső halál 2-4 hónap között van (nézzetek ti is utána). Ebben az időszakban a csecsemő összesen 3 oltást kap amik egyenként 5-ös kombinációjúak. A végső következtetést az olvasókra bízom.

5. Sokat foglalkoztam még táplálkozás tudománnyal (nem a bulvár lapokból összeollózott), és arra a következtetésre jutottam, hogy az emberekkel elhitették, hogy valamiféle molekula halmazok vagyunk csupán, aminél teljesen természetes dolog a betegeskedés. Én személy szerint nem vagyok lassan 7 éve beteg egyáltalán. Az embereknek fogalmuk sincs arról, hogy mit okoz az iparosított élelmiszerfogyasztás: elsősorban a finomított cukor hatása, mert tudni illik az nem csak fogszuvasodást okoz.

6. Egyik jó barátom ajánlott egy könyvet, a címe: Védőoltások pro és kontra. Mondom neki, köszi, beszerzem. Persze nem tudtam beszerezni mivel minden internetes áruházból kifogyott. A kiadó weboldalát sem lehetett elérni(Érdekes nem?). A történet vége hogy elküldte postán a könyvet és bedigitalizáltam, úgyhogy itt pihen a számítógépemen az iromány.

7.Az EU–ban csak néhány országban vannak kötelező oltások. Hasonló vagy ugyan ilyen oltási rend mint a mienk (ahol a csecsemő 19 fajta oltóanyagot kap 15 hónapos koráig) csak Lengyelországban és Csehországban van. Belgiumban például csak egy oltást tettek kötelezővé. Ausztriában be van tiltva a BCG oltás. Ahol nincsenek kötelező oltások: Ausztria, Dánia, Észtország, Finnország, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Svájc, Egyesült Királyság… A kérdés akkor a következő: ezek az állítólagos rettegett vírusok csak néhány országban tanyáznak? Úgy néz ki, betartják az ország határokat és csak szelektíven ijesztgetnek? Azt már felfogtuk, hogy az állam nincs az emberekért, de már az ÁNTSZ sem? Ébresztő!

8.Apró tapasztalat: az első kombinált oltás után gyermekünk abba hagyta a gügyögést. Szerencsére öt nap múlva vissza jött a beszédes kedve. Még talán ez nem is zavart volna minket annyira, ha könyvekből nem ugyan ezeket olvassuk vissza … Mondtuk is az orvosnak, de hát az nem lehet az oltás miatt. Magyarul ha bármi történik a gyermekkel az nem lehet az oltás miatt. Szellemi fogyatékos lesz, ami csak 5 év múlva derül ki? Asztmás lesz? Allergiás? Meghal? — már tudom is a választ előre. Az nem lehet az oltás miatt.

Hivatalos állásfoglalás: “A thiomersal egy etil-higany tartalmú vegyület. Tartósítószerként alkalmazzák néhány oltóanyagban(mai napig). Az egyes oltóanyagokban igen kis mennyiségben található thiomersal egészségkárosító hatására semmilyen bizonyíték nincs. ” A kérdés alapvető. Elhiszed?

Utószó: Nagyon sok tömör, egyszerű információ nem fért föl erre a 2 oldalas irományba, úgyhogy összeszedtem minden dokumentumot, cikket, statisztikákat, kísérleteket és azt összeválogattam egy cd-re. Köztük megtalálható rajta a Védőoltások pro és kontra könyv is (350 oldalas). Bárkinek adok belőle ingyen. 25 forintos darabár nem vág földhöz. Szóval bátran hívjatok, ha kell a lemez vagy valamilyen kérdésetek van. A CD tartalmát első sorban számítógépen tudjátok megnézni, de a könyvek kép formátumban is rajta vannak, amit az asztali DVD lejátszók visznek.

]]> http://maxtuzijatek.hu/?feed=rss2&p=761 http://maxtuzijatek.hu/?p=756 http://maxtuzijatek.hu/?p=756#comments Thu, 08 Jul 2010 21:14:52 +0000 admin http://maxtuzijatek.hu/?p=756 Miről van szó?

2010 március 24., szerda 21:04 | Írta: Administrator | | |

Na hány csíkot tetszik látni? Dunaszerdahely mellett, 2009 június

Ezen irományban megpróbálom nagyjából koherens egésszé fércelni az általam az internetről begyűjtött anyagot egy manapság nagyonis aktuális jelenségről, az ún. “chemtrail“-ekről. Megállapodott magyar fordítása még nincs a jelenségnek, de “vegyi csík”-nak vagy sávnak lehetne fordítani - az egyszerűség kedvéért maradok a nemzetközi “chemtrail”-nél. Ezek azok a repülők által húzott többnyire fehér, felhőszerű csíkok az égen, amiket mindannyian látunk – ill. láthatnánk, ha nem lehorgasztott fejjel járnánk.

Itt most csak gyors áttekintést akarok írni, irományom végén megadom a fontosabb információ-források internetes címét, egyrészt mert így tisztességes (az idegen tollak meg a satöbbi) másrészt az érdeklődők további információkat találhatnak. A fotók nem kis része sajnos saját, szóval nem egy absztrakt problémát dokumentálnak, ami egy messzi országban zajlik túl az Óperencián, hanem itt és most folyik az én, a családom és a barátaim feje fölött. Amennyire tudtam, megpróbáltam kiemelt figyelmet fordítani a Kárpát-medencére, de bárkitől szívesen veszek bármilyen új infót, mert ezen a téren a legnagyobb a tényanyag-hiány.

Csíkok itthon, a fejem fölött, 2009 októberében

Én személy szerint kb. 1,5 éve figyeltem fel ezekre a csíkokra, pedig a “project” már akkor is jópár éve folyt (ld. később). Addig valószínűleg én is kondenzcsíknak tartottam őket, ezért mindjárt a legelején tisztázni kell, hogy minden, a chemtrail-ekkel komolyabban foglalkozó forrás azzal kezdi a téma tárgyalását, hogy a vegyi csík NEM kondenzcsík! Ezt azért is kell mindjárt az elején tisztázni, mert egyrészt még azoknak az embereknek, akik egyáltalán felfigyeltek a csíkokra, nagy része is elintézi az ügyet egy legyintéssel (mint én is sokáig), hiszen biztos csak kondenzcsíkról van szó, másrészt pedig a „hivatalos” ellenpropagandának is ez az egyik kedvenc érve (l. a NASA kondenzcsíkoknak szentelt oldalát LINK: vagy akár az angol WikiPédia „contrail” oldalát LINK:

Kondenzcsík és vegyi csík egyszerre: a kondenzcsík a fotó közepén az a rövid – az összes többi többé vagy kevésbé szétterült vegyi csík…

Tehát mi a népiesen „kondenzcsík”-nak nevezett jelenség lényege? Röviden: a repülő “kipufogógázai” fő összetevői a vízpára és a széndioxid, ami mellett kis mennyiségben nitrogén- és kén-oxidok, szénmonoxid fordul elő. Ez a – természetesen forró – keverék kikerülve a (a NASA definíciója alapján) -40-42°C körüli hőmérsékletű és cca. 71%-os páratartalmú levegőbe azonnal jégkristályokká alakul, amelyek kristályosodási centruma általában valamilyen apró piszokszemcse (gyakran a már említett kén-oxidok), és a környező levegő páratartalma kicsapódván rajta, gyorsan nő. Ez európai (még pontosabban olasz – forrás TE) körülmények között nagyjából 8000 m-es repülési magasság fölött kezdődik. Mihelyst a feltételek megszűnnek, a jégkristályok visszaalakulnak vízpárává, vagyis a csík eltűnik – az esetek többségében 10-30 másodperc, de legkésőbb is pár percen belül.

Éles szakadás egy csíkban – tán csak nem a fizikai körülmények változnak ily hirtelen?

Ezzel szemben a vegyi csík:

• sokszor órákig megmarad és nemhogy nem oszlik el, de szétterül (ezáltal persze „elvékonyodik”, de azért nagyonis ott marad; ez különösen a lemenő Nap ferde megvilágításában látszik jól, lásd pl. a kezdő fotót)
• mivel rendszerint (bár nem mindig) ha már vannak, akkor sok van belőlük, gyakran összefolyik sok csík, összefüggő fátyolszerű ál-felhőzetet hozva létre
• a repülők szabad szemmel is jól láthatóak, vagyis nem repülnek túlságosan magasan
• nyári kánikulában vagy fagyos téli éjjelen ugyanúgy húzzák a csíkjaikat – tehát a hőmérséklet sem játszhat túl nagy szerepet

Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a jelenség tömegesen csupán kb. tíz éve ismert és már a kezdetektől fogva megugrottak az érintett területeken – sokszor többszörösükre – a légzőszervi megbetegedések, akkor indokolt, hogy a jelenséget ember által előidézettnek tartsuk, amelynek már csak a látható hatásai is rosszak – de az egyelőre még láthatatlan hatásai valszínűleg még durvábbak lesznek. Ezeket kívánom ebben az írásban összefoglalni, alátámasztva az azóta napvilágot látott legobjetívebb mérésekkel, megfigyelésekkel - majd végül elméletekkel, hogy vajon az ismert tényekből mi következik.

Jelen iromány a chemtrail-jelenség különböző aspektusain fut keresztül (a teljesség igénye nélkül), az egyes “fejezetek” ezért nem feltétlenül következnek egymásból logikusan, együtt adják ki a mondanivalót. És a végén mindenki maga döntheti el, hogy hisz-e vagy sem az egésznek.

A legfőbb, a szövegben is feltüntetett információ-forrásaim rövidítése: CC – Clifford Carnicom, WT – Will Thomas, TE – TankerEnemy (l. linkek LINK: a linkek oldalra)

További videók >>>

@@@@@@@

Elismerték: léteznek a katonai célú mesterséges vegyi-felhők!

Nem mi látunk rémeket, mert azok vannak!

“Az amerikai haditengerèszet RFMP (Radio Frequency Mission Planner)programja,(ami ha jòl èrtem a katonai missziòkra vonatkozò frequencia tervezo program) RFMP annak a rendszernek a neve, ami magàba foglal egy informatikai csoportot. E rendszeren belul, egy alprogram a VRTPE, ami lehetovè teszi a harctèr hàromdimenziòs configuràlàsàt (megjelenìtèsèt). Az RFMP rendszer muholdaktòl fuggoen tolti fel a harctèrrol kèszìtett kèpeket, amit aztàn combinàl a foldon kèszìtett kèpekkel, ìgy kèpzi a hàromdimenziòs bemutatàst.

Az RFMP program megfeleloen csak vìzen mukodik, ès a tengerpartokhoz kozel, de nem mukodik jòl a szàrazfoldon, mert ahhoz, hogy a radarok optimàlisan mukodjenek bizonyos lègkori viszonyok szuksègesek.

A hadsereg megoldotta ezt a problèmàt, mègpedig ùgy, hogy bevetnek egy bizonyos szàmù kèmiai repulot, amelyek bàrium-sò keverèket permeteznek a lègkorbe, ìgy egy ràdiò frekvencia csatornàt tudnak kèpezni. Mindezzel egy RFMP/VTRPE radiohullàmok tovàbbìtàsàra alkalmas kornyezetet produkàlnak.
Ezt a technològiàt az US Navy màr hasznàlta Szaud-Aràbiàban ès Irakban.”

Lehetsègesnek tunik, hogy a helikopterek, ad hoc berendezèsekkel felvesznek ès rogzitenek hàromdimenziòs kèpeket a teruletrol. Tèrkèpeket kèszìtenek teruletekrol, harci szimulàciò keretei kozott, egy jovobeli osszecsapàs esetère(?!)
Ezeket olyan helyeket kèszìtik, ahol elozoleg bàrium-sòt hintettek a lègkorbe….”

Az anyag forrása:

Hálás köszönet a postaimre.com munkatársainak a fordításért!

Forrás: http://felhok.hunmind.info/

A biogazdálkodással fenntarthatóvá tett főváros, Havanna

1990-ben, mikor a szocialista tábor összeomlott, a kereskedelem a legtöbb kapitalista országgal tilos volt. Kuba hirtelen elveszítette élelmiszereinek felét, s a másik felének megtermeléséhez szükséges fűtőanyagának, műtrágyájának jelentős részét. A helyzet kétségbeejtő volt, jegyrendszert vezettek be. Hiánycikk volt a tojás, étolaj, kenyér, hús és tej, az emberek rizsen, babon, halon, burgonyán és kasszaván éltek. Kuba elkezdett dolgozni a megoldáson. Tudományos szakemberei már a válság előtt módszereket dolgoztak ki a kártevők elleni védekezésre és a talaj tápanyag pótlására. Kiépítettek egy kártevő-ellenőrzési rendszert, növényvédő szerek helyett az ültetvények védelmére bogarakat használnak. Ha a cukornád-rovar feltűnik, akkor egy Lixophaga nevű légy tömegeit engedik ki, amelyek elpusztítják azt a bogarat. A kártékony hernyók ellen Trichogrammát, egy kis darázsfélét terjesztenek, amely a hernyó petéit eszi. A gazdálkodók baktériumokkal, gombákkal, vírusokkal fertőzik meg a károsítókat, ilyen pl. a Beauvaria bassina, amely öli a banán-zsizsiket. Ezeket a biológiai fegyvereket 218 központban, szövetkezetekben és állami gazdaságokban állítják elő. Emellett a tudósok kártevő bogarakat pusztító fonalférgeket izolálnak, valamint a növényi kártevők ellen talajmikrobákat. Szövettenyészetben termesztenek vírusmentes magoncokat és vetésforgóval védekeznek a gyomok ellen. Kuba régi szovjet traktorai nem űködnek kőolajjal, ezért szarvasmarhákat tenyésztenek, amelyek trágyázzák is a talajt. A talaj tápanyagtartalmának növelésére hüvelyeseket termesztenek, amelyeket beszántanak a földbe. Erre a célra használnak komposztált települési hulladékot és földigiliszta eredetű humuszt. Felfedeztek élő trágyagyárakat: szabadon élő nitrogént kötő és foszfort a talajba leadó baktériumokat. Ezek az új gazdálkodási módszerek sokkal több embert foglalkoztatnak, mint a korábbi gépiesített gazdálkodás. Ez eleinte gondot jelentett a városiasodás miatt, de később az olajhiány a városokban munkanélküliséget okozott, ezért a kormány olyan intézkedéseket hozott, aminek hatására tömegesen költöztek falura az emberek. Az üresen maradt városi telkeken élelmiszernövényeket termelnek. Az élelmiszertermelés ezáltal növekedni kezdett. Bár a kubaiak étrendje ma nem olyan gazdag, mint régen, az ellátottság megfelelő. A vegyszermentes termelés miatt kevesebb a megbetegedés a mezőgazdasági dolgozók között. A talaj javul, a humusz és az önfenntartó mikrobák rendszere néhány évtizeden belül teljesen helyreáll. Kuba tehát nemcsak fenntartotta, hanem növelte is az élelmiszer-termelését, miközben növelte a munkalehetőségeket és erőfeszítéseket tett a környezet védelmére.

Link: ffek.hu

A világ népességnövekedése és a fejlődő országok lakosainak növekvő életszínvonala egyre nagyobb élelmiszerfogyasztással jár, ezt a növekvő igényt pedig lehetetlen kielégíteni műtrágyák nélkül. Az ősmaradványi erőforrások fogyása így érzékenyen érinti majd a mezőgazdaságot, mivel az erőforrás-igényes műtrágyagyártás nehézséget okoz majd. Gondoljunk bele, hogy a mezőgazdaság jelenleg 10 kcal energia befektetésével állít elő 1 kcal táplálékot; a befektetett plusz energia kizárólag ősmaradványi forrásokból származik, nélküle a mai mezőgazdaság nem tartható fenn.

A legfontosabb műtrágyaféléket, a nitrogéntartalmú ammónium-nitrátot és a karbamidot földgáz segítéségével állítják elő. Az alapot jelentő ammónia előállításának nyersanyaga is földgáz, és a gyártáshoz szükséges energiát is jórészt abból nyerik. További problémát jelent, hogy a Föld foszfát- és káliumkészletei ugyancsak végesek, a foszfátkitermelés az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS) adatai szerint 1989-ben tetőzött, a kitermelés azóta csökken. A kálium és a foszfor esetén a műtrágya árát a kitermelés esése mellett a bányászott alapanyagok feldolgozási és szállítási költsége határozza meg. Drágítja a műtrágyákat a termelési lehetőségek szűkössége, s az is, hogy egy új üzem létesítése hatalmas és nehezen megtérülő beruházás. Egy új nitrogénmű felépítése legalább három év, egy foszfátgyár 3-4 évig épül, egy káliumüzem pedig nagyjából hét évnyi építkezés után indulhat be. A műtrágya drágulása pedig a trágyázás költségeinek emelkedéséhez vezet. A 2008-ban lezajlott műtrágya-áremelkedés gyakorlatilag mintegy megduplázta a költségeket.

A műtrágya kiváltására alkalmas egy hazánkban még alig elterjedt módszer, az effektív mikroorganizmusok (EM) alkalmazása, mely más országokban már évtizedek óta bizonyít. Az effektív mikroorganizmusok a talaj állapotáért felelősek, talajjavító és talajt károsító folyamatok(on) szabályozásán keresztül. Így például az olyan talajban élő növények, ahol a talajjavító mikroorganizmusok vannak túlsúlyban, jelentős növekedést mutatnak. Feltűnően egészségesek, kártevőktől és betegségektől mentesek. A talaj minősége tartós javulást mutat, nincs szükség műtrágyákra és növényvédő szerekre. Ellenkező a helyzet egy olyan talajnál, amelyben a betegséget okozó mikroorganizmusok vannak többségben. Az ilyen talajban erőtlen a növény fejlődése, a gyenge növényeket pedig könnyen megtámadják a kártevők. Növekedés gyakorlatilag nem lehetséges műtrágyák és kemikáliák nélkül.

Az EM egy gyűjtőfogalom, a mikroorganizmusok egy csoportja: fotoszintetizáló baktériumok, tejsavbaktériumok és gombák, amelyek az anabiotikus mikroorganizmusok törzseihez tartoznak. Ha ezek a mikroorganizmusok elegendő mennyiségben jelen vannak a talajban az ott őshonos és kedvező tulajdonságú más mikroorganizmusok számára is megfelelő közeget hoznak létre, így azok képesek lesznek felszaporodni és egészséges talajállapotot kialakítani. Ha képesek szaporodni, akkor elősegítik az antioxidációs szint növelését, tevékenységük ösztönzi a regenerációs folyamatokat a talajban, levegőt és vizet tisztítanak, fokozzák a növény növekedését, az általuk kiválasztott anyagok nagy mennyiségben – növények és állatok számára is hasznos - tápanyagot tartalmaznak.

Ezek a jótékony hatású  mikroorganizmusok tudományos bizonyítékokkal alátámasztva, külön-külön már régóta állandó segítői életünk különféle területeinek. Ezek a mikroorganizmus készítmények 100 %-ban természetes anyagból vannak, tehát egészségre ártalmatlanok, nem tartalmaznak genetikailag módosított összetevőt, vegyszert, irritáló hatású összetevőt, sőt biológiai termesztésben hazánkban is engedélyezettek. Az effektív mikroorganizmusok regeneratív, felépítő folyamatokat indítanak be és támogatnak különféle környezetben, ezáltal javítják életközösségek, biológiai rendszerek minőségét és egészségét. Az effektív mikroorganizmusok sikeresen alkalmazhatók mind a mezőgazdaság, mind a környezetvédelem különféle területein. Hosszú távon alkalmazva csökkenthető a vegyszerhasználat. Ez a jövőben azért fontos, mert az ősmaradványi források fogyása megnehezíti a vegyszergyártást, mely erőforrás-igényes iparág. Javul a talajminőség, helyreállítható a szerves anyag természetes körforgása, növelhető a termésminőség és -mennyiség. Számos előnyük közül a legfontosabb, hogy rendszeres használat mellett nélkülözhető vele a műtrágya, így anélkül is tudjuk a jelenlegi termésátlagokat biztosítani. Sőt még ennél többet is.

Az EM-technológiát a japán Teruo Higa és kollégái fejlesztették ki, hogy jobb mezőgazdasági viszonyokat teremtsenek Japánban. Japánban a szárazföldek 90 %-a alacsonyértékű, kilúgozott talaj, ami a leromlás végső állapotában van. Bár a műtrágya és más mesterséges szerek alkalmazása látványos szerepet játszott a terméshozamok növelésében, kiszipolyozta a talaj azon természetes képességét, hogy megújuljon  és egészséges állapotában fennmaradjon.  Teruo Higa legfőbb célja a rizs terméshozamának növelése volt. Japánban a rizstermés legnagyobb hozama 14,5 bála volt 10 áranként. Ez az eredmény a termesztők oldaláról optimális felszereltséget feltételez, mindehhez jó időjárási viszonyokat, valamint vegyszerek és műtrágyák alkalmazását. Később, a technológia bevezetésével a legjobb elért termésátlag 10 áranként 27,6 bála lett. Néhány évvel később mutatkozott meg, hogy további termésnövekedés lehetséges és magasabb szint érhető el, mint valaha is a hagyományos módszerekkel. Így csökkenteni lehetett a rizstermesztéshez szükséges területeket és emellett minőségében és ízében is kitűnőbb rizshez jutottak. Az EM alkalmazásának egyik előnye, hogy csökkenthetjük a termőfelületet, ami különösen előnyös, ha figyelembe vesszük a globális viszonyokat, a bioetanol-gyártás növekvő termőterület-igényeit. Az EM technológia a rizstermesztés mellett alkalmazható minden kertészeti és szántóföldi növénynél is a terméshozam növelésére. Míg korábban a trópusi gyümölcsök termesztésére csak egyetlen virágzás és betakarítás volt jellemző, az EM alkalmazása sokszoros termést, és a hozam többszöröződését eredményezte. Az uborkatermesztésben, ahol rendszerint egy nóduszon egy uborka fejlődik, 4-5-re nő a termések száma nóduszonként. Ugyanez megfigyelhető a kukoricánál is, ahol nyolc cső van egy száron, a koktélparadicsomnál, ahol a hozam növényenként 30 paradicsomról 300 paradicsomra növekedett.

Kutatócsoportunk közreműködésével készült két tanulmány az EM-mel kezelt burgonya, kukorica és tönkölybúza fejlődéséről. A krumpli esetében homokhegyi talajon 30 négyzetméteren három minta került összehasonlításra: az EM-mel kezelt, a műtrágyával kezelt ill. a nem kezelt terület. A növény fejlődésénél alig van eltérés a nem kezelt és a trágyázott terület között, az EM-el kezelt minta esetében azonban jelentős többlet mutatkozott, mely a növekedés kezdetén volt jelen, később eltűnt. A nem kezelt területen a tövek 45%-án erős krumplibogár-kártétel, 100%-án kártétel mutatkozott. A nem trágyázott területen a tövek 10%-án erős kártétel, 80%-án kártétel mutatkozott. Rendszeres EM-kezeléssel viszont áttelelő krumplibogár egyáltalán nem tapasztalható.  A kukorica és a tönkölybúza esetében hasonlóan három-három minta került összehasonlításra. A műtrágyával kezelt kukorica és tönkölybúza fejlődése jelentősen erősebb volt, mint a semmivel sem kezelt területé. Az EM alkalmazásával azonban további jelentős pozitív eltérés mutatkozott. A kártevőarány a három-három minta esetben egyaránt elhanyagolható volt.

Bár az EM használatán alapuló mezőgazdasági termelést csak lassan fogadják el, növekvőben van azon országok száma, amelyek egyre komolyabban foglalkoznak vele és országos szinten alkalmazzák. Jelenleg Brazília a világ legnagyobb EM felhasználója, de több dél-amerikai és
távol-keleti országban folynak termesztési kísérletek az EM használatával. A fejlett országokban kevésbé ismert az EM, egyedül USA-ban és néhány európai országban, köztük elsősorban Németországban működnek EM-et előállító üzemek, Lengyelország pedig élen jár
alkalmazásukban. EM-termékeket már Magyarországon is be lehet szerezni, hazánk lemaradása azonban ezen a téren még jelentős. Fontos lenne ennek a technológiának a népszerűsítése, gyorsított bevezetése; egyrészt az egészséget védő élelmiszerek elterjedése, másrészt a mezőgazdaság olajarányának csökkentése érdekében. Sajnos itt is olyan nehézség van előttünk, mind a megújuló (nap) és megújítható (zöldtömeg, vagy biomassza) erőforrások rendszeresítése kapcsán. A technológia, ami segíthetne elkerülni az olaj és földgáz fogyása miatt hamarosan fellépő gondokat a mezőgazdaság terén, már létezik. Csak nincs elég idő arra, hogy a technológiára való átállás végbemehessen. A növekvő igényeket
kielégítő termelés-felskálázására úgy tűnik, nem leszünk képesek, de menthetjük a még menthetőt.

Forrás: ffek.hu

Sokan nincsenek tisztában mi is az a génmódosítás a növényeknél. Erre írnék egy példát: pl: a kutyát nem tudjuk keresztezni a macskával. Ennek az oka hogy van egy védelmi rendszer a DNS-en belül, ami ezt megakadályozza. Nos valakik megtalálták hogy lehet ezt a növényeknél megerőszakolni ezt a védelmi rendszert, és létre tudtak hozni ilyen növényi szörnyeket. A fejlesztés annak indult hogy egy takarmány növénybe beleültessenek olyan DNS-t, ami olyan méreganyagot termel, amitől a kártevők távol maradnak a haszonnövénytől. Olyan mintha a macskának a DNS-ét úgy erőszakolnánk meg egy kutya keresztezésével, hogy több tucat DNS kísérletezés után az megtanuljon ugatni.

Szerintem kezdjük el a monsantós emberszabásúakat különböző DNS mintákkal keresztezni és megnézzük melyik hibrid egyed bírja jobban az akasztófát.